Alsónémedi - Magyar Királyi Posta hivatal

A napokban találtam két, Alsónémedin feladott bélyeget. Az egyik 1890. július 28-i, a másik 1892. augusztus 22-i lebélyegzésű.

Eszembe jutott, hogy utána kellene nézni, hogy mikor nyitott meg a postahivatal Alsónémediben.

A környéken először Harasztin volt posta, 1868. július 1-én lépett életbe. A kézbesítési területe Haraszti, Taksony, Alsó-Némedi, Ócsa és Puszta Felső-Rada volt. 1872. március 1-én Ócsán létesült posta, ebbe a kézbesítési területbe került át Bugyi, Alsó- és Felső Pakony, Alsó- és Felső Ráda és Csikós puszta mellett Alsó-Némedi is. 1882. március 1-én nyitott meg Alsó-Némediben is a posta, Felső-Pakony és Felső-Rada puszta tartozott a kézbesítési területébe.

A postahivatal 1910 környékén.

115 éves a bugyi gyógyszertár

A XIX. század végi egészségügyi helyzet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében átlagosnak volt mondható a többi megyével összehasonlítva. A települések többségében volt orvos, igaz, általában egy. A kor embere nem sokszor kereste fel a doktort, aktívan használta és bízott az akkor még széles körben ismert népi gyógymódokban. Az orvosok kézi gyógyszertárakkal rendelkeztek, melyeket a törvény abban az esetben engedélyezett, ha az adott településen nem működött gyógyszertár. A mai Pest megye területén 1899-ben pontosan ötven gyógyszertár működött, Bugyi község közelében az alábbiak – zárójelben az alapítás éve: Alsódabas (1839), (Kiskun)lacháza (1856), Ócsa és Dunaharaszti (1886), Szigetszentmiklós (1899).
1900 elején Liszkay István haraszti lakos, okleveles gyógyszerész kérvényt nyújtott be a Belügyminisztériumhoz, melyben kérvényezte egy gyógyszertár felállítását Bugyin. Az alispán helyettese május 5-én utasította Halász Jenő és Szilágyi Lajos főszolgabírókat, hogy a Bugyihoz két legközelebb eső patika elmúlt öt évi forgalmi adatait kérjék be az illetékes gyógyszerészektől, valamint nyilatkoztassák Bugyi község egészségügyi bizottságát és képviselő testületét, hogy támogatnák-e egy önálló gyógyszertár felállítását településükön. 1900. május 24-én Télessy István lacházi gyógyszerész el is küldte a kért adatokat.
Bugyi nagyközség képviselőtestülete 27-én tartotta gyűlését, melyen jelen voltak: Sáska László bíró, mint elnök, Kovács Kálmán közigazgatási jegyző, Somogyi Mihály, Lövi Antal, Stein Péter, Gaál Ambrus, Szőgyi János, Kovács Gergely, Jankó Alajos, Molnár Albert, id. Csizmadi András, Kapcsos István, Bogyó Ottó, Darula László, Török Béni, Gazsó János, Jelenik Pál és Drahos Sándor községi képviselők és elöljáróik. A gyűlés megismerte Liszkay István haraszti lakosnak a főszolgabírónak benyújtott és Braun József budapesti patikusnak a községhez beadott kérvényét, s a testület a következő, 11/1900 számú határozatot hozta: "Bugyi község képviselő-testülete köztetszéssel fogadván az önálló gyógyszertár fölállítása iránti szándékot, az ellen mi kifogást sem emel és utasítja a község elöljáróságát, hogy Liszkay István és Braun József okleveles gyógyszerészek kérvényeit illetékes helyre szolgálati úton terjeszsze föl." Június 19-én ülésezett a község közegészségügyi bizottsága, melyet Molnár Albert bizottsági elnök vezetett, s jelen voltak a tagok is: Bogyó Ottó, Czanik Pál, Fazekas Károly, Jankó Alajos, dr. Kohn József, Kovács Kálmán, Lővi Antal, Percz Antal és Sáska László. A határozat szerint a bizottság sem emelt kifogást az önálló gyógyszertár felállítására. Másnap a jegyző és a bíró felterjesztette a döntéseket a főszolgabíró részére.
Gyenge Viktor ócsai gyógyszerész július 10-i keltezéssel írt levelet a főszolgabírónak. A levélben jelezte, hogy – mivel az ócsai patikát fél éve vette meg – nem rendelkezik kimutatással a korábbi évek forgalmára vonatkozóan, ugyanis "üzleti könyveket gyógyszertárakban nem szokás vezetni". Az írás további részében kéri a főszolgabírót, hogy ne engedélyezze a bugyi patika megnyitását, ugyanis az őt tönkretenné. Az ócsai patika "jövedelméből épen hogy tengődik az ember, hogy meg mentse magát az éhenhalástól."
A főszolgabíró 13-i levelében felterjesztette az alispán részére a beadott dokumentumokat, s egyben támogatta egy önálló gyógyszertár felállítását Bugyi községben. 29-én a falu vezetői levelet írtak Széll Kálmán belügyminiszternek, melyben kérik, hogy Braun Józsefnek adományozza a patikaállítási jogot, ugyanis "a nevezett gyógyszerészszel már hosszabb idő óta tárgyalunk a gyógyszertár érdekében, s az illető már régebben be is adta – általunk szolgálati úton fölterjesztett – folyamodványát községünkhöz. Az esetben, ha Nagyméltóságod kegyes választása az általunk pártolt fönt nevezett gyógyszerészre esnék, - községünk egy minden tekintetben megbízható, szorgalmas gyógyszerészt s külömben is jóra való embert nyerne."
A vármegyei főorvos szintén támogatta a gyógyszertár felállítását az alispán felé írt levelében szeptember 29-én, ugyanis "Bugyi község lélekszáma az 1890. évi népszámlálás adatai szerint, 2857 lélekkel van feltűntetve mely lélekszám kétségtelenűl a 3000-et meghaladja már; e község tehát, valamint Alsó- és Felső-Délegyháza, Ráda, Szunyog, Ürbő, Alsó- Felső- és Kis-Vány pusztákkal képezné az engedélyezendő gyógyszertár forgalmi körét, a mely terület annak fennállására elégséges lenne." Azt elismeri a főorvos, hogy a két, már meglévő patika forgalma nem nagy, azonban a forgalomcsökkenésen osztoznának, azonban létezésüket nem veszélyeztetné. Ekkor már egy újabb pályázó, Csemiczky Frigyes győri gyógyszerész is szeretett volna patikát nyitni Bugyin. Az alispán, mint a törvényhatósági közegészségi bizottság elnöke, az immáron három pályázati anyagot támogatandónak ítélte, s október 5-én a megyei közgyűlés elé vinni érdemesnek találta.
Liszkay Ferenc balmazújvárosi gyógyszerész, Liszkay István édesapja 1901. május 2-án levelet írt a belügyminiszternek, melyben esedezik "de nem alamizsnáért, sem hivatalért, - hanem csupán egy kegyességért ... egy a Bugyi községében felállítandó gyógyszertár jogának megnyerhetése végett." A megható hangvételű levél megtette hatását.
Széll Kálmán belügyminiszter, az 1901. július 23-án kelt, 1343. számú határozatában a patika-felállítás jogát Liszkay István okleveles gyógyszerésznek adományozta. A határozat felhívta Liszkay figyelmét, hogy a hatályos törvények értelmében a gyógyszertárát egy éven belül fel kell állítania, ugyanis különben jogosítványa elévül. A gyógyszertár megnyitásával egyidejűleg a belügyminiszter elutasította dr. Kohn József községi orvos kérelmét, melyben kérte a kézi gyógyszertárának meghagyását.
A bugyi gyógyszertárat tehát Liszkay István, a dunaharaszti gyógyszerész, Liszkay Jenő öccse alapíthatta meg, „Szent István” patika néven a Kossuth utcában. Sajnos a gyógyszertár megnyitásáról pontos dátumot nem ismerünk, így nyugodtan köthetjük a bugyi patika – immáron 115. - születésnapját a belügyminiszteri engedély keltezéséhez, azaz július 23-hoz. Liszkay István 1921-ben Bugyin vette feleségül özvegy Szalay Ilonát, s élete végéig a településen dolgozott, 1925. szeptember 23-án hunyt el 64 évesen, gyermektelenül, a temetése is a faluban történt.

gyógyszeráru szállítólevele Bugyira, 1918-ban (előlap)

gyógyszeráru szállítólevele Bugyira, 1918-ban (hátlap)

Jelen írás a készülőben lévő, Bugyi község gyógyszerészetét feldolgozó helytörténeti kiadvány részét képezi. Kérjük a Tisztelt Olvasókat, amennyiben bármilyen történetük, papírrégiségük, fényképük van a gyógyszertárról, a korábban ott dolgozókról, azt jelezzék Bugyin a patikában vagy a Szőlő utcai orvosi rendelőben, ugyanis szeretnénk szerepeltetni azokat a leendő kiadványban! A könyv várható megjelenése 2017 áprilisa, melyhez tervezünk egy gyógyszertár-történeti kiállítást is.

Hadifoglyok foglalkoztatása az alsódabasi járásban az I. világháború idején - Gyón

Gyón község jelentése 1916. március 10-én, miszerint 1915. június 10-től 25 hadifogoly van a Göböljárási pusztánál mezőgazdasági munkán Strasser Miksa nagybirtokosnál, s 1915. július 25-től 59 hadifogoly van a községnél mezőgazdasági munkán, a lakosságnak szétosztva

Gyón községben többen is kaptak igazolást/írtak kérvényt, hogy szükségük van hadifoglyokra:

Fürth Sándor 187 kat. hold 952 négyszögöles területére 1917. október 10-én,

Lindmayer Gyula és dr. Kiss Menyhért 57 kat. hold szőlőre 1918. március 27-án, 51 hold szőlőre 1917. február 6-án, míg 16 hold szőlőre 1917. május 10-én,
Solarski Szaniszló a szőlőbirtokára 1918. február 28-án igényelt hadifoglyokat.
Érdekesség, hogy Lindmayer Gyula azt írta a kérvényében, hogy ha nem lennének meg a tavaszi munkák a szőlőföldjein, az „nemzetgazdasági szempontból nagy kár lenne.

A szabadságolási papírokról megtudhatjuk, hogy kik voltak fegyőrök Gyónon:

Goldberger Farkas (dévaványai lakos)

Glancz Mór (ilosvai lakos)

Falusi Géza cs. és kir. 5. gyalogezred népfelkelője (csegöldi lakos)

A hadifogoly-felügyelő tiszt pedig gróf Teleki Tibor. Teleki gróf felesége Széchenyi Alice, aki a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István unokája volt!

Az alábbi levélben betekintést kaphatunk a hadifoglyok életkörülményeiről, melyről a legbeszédesebb, hogy a szinte meztelenül dolgozó hadifgolyok kapcsá, a fegyőr nem a meztelenség vagy az egészségi állapot miatt aggódik, hanem hogy így visszamaradnak a munkában:

„Tekintetes Pestvármegye mezőgazdasági munka Bizottsága

Budapest

Tisztelettel jelentem, hogy a felügyeletem alatt álló orosz foglyaim teljesen lerongyolódva vannak, olyannyira, hogy egyesek teljesen meztelenül járnak és azáltal nagyon visszamaradnak a munkától.

Kérném olya kegyes lenni, hogy a szükségebb ruha és stb. cikkeket a Tekintetes Bizottságtól kérni kell, vagy közvetlenül a Tábortól – azt közölni velem kegyelmeskedjenek.

Továbbá jelentem, hogy mivel szabadságot kérni akarok, és eddig semmi parancsot arra vonatkozólag nem kaptam, hogy kitől kérhetek, kérném oly kegyesek lenni, hogy a Tekintetes Bizottsághoz kell folyamodnom a szabadság iránt, vagy pedig a Táborból kell kérni?

A zsoldot eddig rendesen megkaptam, csak 1915. évi július hó 20-tól 1915. szept-ig járó zsoldomat azt úgy én, valamint Goldberger Farkas fogolyőr nem kaptuk még meg.

Egyébként a foglyok pontosan és rendesen dolgoznak és semmi különös esemény nincs jelenleg.

Nb. soraikat elvárva

alázatos szolgája

Gyón, 916. szept. hó 20.

Glancz Mór

fogolyőrparancsnok

orosz fogoly lev.lap. cenzúrázás végett tisztelettel beküldöm”

Hadifoglyok foglalkoztatása az alsódabasi járásban az I. világháború idején - Bugyi

A cikkben bemutatott, Bugyi községi iratok betekintést engednek települési kimutatásba, igazolványba, s egy titkosírásos rejtélybe is!

A községi kimutatás szerint 1915-ben 173 hadifogoly volt Bugyin, sopronnyéki, kenyérmezői, csóti hadifogolytáborból, mezőgazdasági munkán. 1916-ban már 139 hadifogoly volt a községnél, s még igényeltek 180 hadifoglyot, az alábbi bontásban: március 50, április 100, május 15, június 15. A hadifoglyok a sopronynéki és a kenyérmezői hadifogolytáborból voltak idevezényelve „mindenféle mezőgazdasági munkára”.

A szárnyparancsnok levele az alsódabasi csendőrkerületi őrsnek, melyben a hadifoglyok titkos összeesküvéséről ejt szót:

"Jelentem, hogy a hadifoglyok tömeges szökése és a bekövetkezendő mezőgazdasági munkák megakasztása körül a következőket észleltem.

Bizalmas úton nyert értesülés szerint folyó hó 12-én éjjel Bugyi község közelében a Forster féle erdőben több orosz hadifogoly gyűlést tartott, hogy a gyűlésnek mi volt a célja, eleddig ismeretlen, de mégis kiszivárgott annyi, hogy az orosz hadifoglyok tudatában vannak annak, hogy az országban mintegy milliónyi számban vannak elhelyezve s ezek legnagyobb részt mezőgazdasági munkában alkalmaztatnak. Hogy azonban a dúló háborúnak mielőbb vége legyen az orosz hadifoglyok szándéka az, hogy a megszököttek országszerte tudomásukra adják fogolytársaiknak, hogy a közeli napokban bekövetkezendő aratásra mind valamennyi megszökik és gabonákban való bujdosás által előidézzék a munkaerő megapasztását és így a majdan megérett gabonát ne legyen erő mely learassa és betakarítsa.

Erre már tanubizonyosság a nap-nap utáni tömeges szökés és az, hogy a hadifoglyok ezen művelet végrehajtására államaik által vannak fellázítva és pedig oly módon, hogy a hadifoglyok részére érkező csomagokban, a szivarka dohány közzé, pogácsa és egyébb száraz eledelekbe titkos írásokat csempésznek be és így értesítik a hadifoglyokat minden szándékukról és akarják tönkre tenni országunkat a termények lenem arathatása által kiéheztetéssel.

Bizonyítani látszik ezen körülményt az is, hogy jó magaviseletű, 2 év óta magányos földművelőnél lévő-minden jóban részesült foglyok is megszöknek, akik úgyszólván a háztartás minden ágazatában szabadon járhatnak.

Bugyi községbe egy orosz hadifogolynak a mellékelt papíron látható és ¼ íves papírszeletre írt titkos írások érkeztek csomagjában a dohány között, melyen felül és alul kiérett orosz írásokkal családi vonatkozású rész volt írva a papít közepén pedig pontok és kereszt vonásokkal titkos betük.

A titkos írást tartalmazó papírszelet beszerezhető nem volt, mert az Bergmann hadnagy úrnál /: táborparancsnok Bugyi-ban:/ van.

A midőn a bekövetkezhető veszély elhárítása nagy állami érdeket képvisel, kérem jelentésemet megfelelő intézkedés végett illetékes helyre juttatni.

Kecskemét, 1917. május 29.

szárnyparacsnok aláírása"

A településen is rengetegen kérhettek kiutalni hadifoglyot a mezőgazdasági munkák elvégzésére; így tett Forster Kálmánné is, aki öt fő orosz hadifoglyot kért 1917-ben.

Községi igazolások szöveghű leiratai:

"Hivatalos igazolvány

arról, hogy Vörös Endre helybeli földbirtokosnak 288 kat. holdra kiterjedő mezőgazdaságában csak 2 tehetetlen cseléd van, - a hozzá kiadott hadifogoly munkások megszöktek, minélfogva legalább is 2 (kettő) hadifogoly-munkásra feltétlenül szüksége van.

Bugyi, 1917. évi június hó 2-án.

települési bélyegző, jegyzői és bírói aláírások (a bíró Kovács Gergely volt)"

"Igazolvány

arról, hogy Lánczy Leó Ürbő pusztai gazdaságában, mely 1900 m. holdat tesz ki, a tavaszi és nyári munkálatok elvégzésére 20 drb orosz vagy olasz hadifogolyra okvetlenül szüksége van.

Bugyi, 1918. febr. 7.

Takács helyettes jegyző és Kovács Gergely bíró aláírása"

Székely József (a borzaspusztai kápolna építtetője) levelének szó szerinti leirata:

"Tekintetes Vármegyei Munkabizottság!

F. év március elején kaptam mezőgazdasági munkára 4 román hadifoglyot. Ezek önkényűleg eltávoztak tőlem, mert egy román újságból azt olvasták, hogy már nekik szabad hazamenniük, s bevonultak a táborba, illetve előbb a Mária Terézia laktanyába.

Azóta ismét 1 cseléddel és 1 orosszal gazdálkodom 600 holdas birtokomon.

Tisztelettel kérem méltóztassanak részemre 6 hadifoglyot lehető leggyorsabban kiutalni, s egy katona kisérővel kikísértetni.

Miután pedig az oroszok és románok elszöknek lehetőleg vagy szerb vagy olasz hadifoglyot kérek, de amennyiben lehetséges volna, magyar katonát kaphatni, úgy kérnék az idősebb népfelkelő osztagból 6 földműves embert.

Kiváló tiszteletem nyilvánítása után vagyok,

Bugyi (Pest m) 1918. május 20

Székely József"