Viskovics János
(1918-1958)
Viskovics János Lajosmizsén
született szegényparaszti római katolikus vallású családban 1918. március 23-án. Apját, a kecskeméti születésű Viskovics Józsefet, aki a Vörös Hadsereg
katonája volt, orgoványi tiszti különítményesek gyilkolták meg.
a Viskovics-szülők házasságkötése Lajosmizsén, 1907-ben
A hat
elemi elvégzése után napszámosként kezdett dolgozni. Utóbb Budapestre
került, ahol segédmunkásként, rakodóként dolgozott. 1955-ben feleségül vette Prehranyik Juliannát.
1956. november
3-án az angyalföldi Forgách utca 13. szám alatti ház lakói - köztük Viskovics- elhatározták, hogy fegyveres őrséget alakítanak az épületben.
Viskovics egy, a házban lakó honvéd századossal fegyvert és lőszert
szerzett a Mátyás laktanyából, majd egész éjjel őrségben állt a ház
előtt. Másnap csatlakozott a Csizmadi Ferenc vezette fegyveres
csoporthoz a Váci út-Rákos-patak sarkán. Hamarosan a csapat egyik vezető
embere lett. Tanította a jelentkezőket a fegyverek kezelésére,
közvetítette Csizmadi Ferenc utasításait. A hídőrség parancsnokaként ő
adott közvetlen utasítást a Váci úton elhaladó szovjet csapatok
megtámadására, több alkalommal ő nyitott elsőként tüzet. Irányította
gyalogosok és járművek igazoltatását. Egy járőrszolgálat során
feltartóztattak egy gyanúsan viselkedő fiatalembert. Az illető nem tudta
igazolni magát, a nála lévő Bibliában pedig egy jelekkel ellátott
Magyarország-térképet találtak. Ebből Csizmadi arra a következtetésre
jutott, hogy az illető az ÁVH számára kémkedik, és azért szimulál
elmebetegséget, hogy őket megtévessze. Egy félreeső helyre kísérték, és
agyonlőtték. (Az illető - mint ez később kiderült - valóban elmebeteg
volt.) November 4. és 8. között több támadást hajtottak végre az arra
elhaladó szovjet páncélosegységek ellen, nem egy esetben komoly
veszteségeket okozva nekik. November 8-án egy erős szovjet tüzérségi
támadás szétszórta a csoportot. Viskovics ekkor letette a fegyvert, és
hazament. 1957. április 12-én tartóztatták le. Első fokon 1958.
augusztus 30-án szervezkedésben való részvétel, gyilkosság és egyéb
cselekmények vádjával halálra ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság
Népbírósági Tanácsa 1958. november 10-én jogerőre emelte. Két nap múlva végrehajtották rajta az akasztásos kivégzést.

Viskovics János halotti bejegyzése 1958-ból
Egészen 2016. október 21-ig kellett várni, míg a hősökről egy emléktáblát avat a kerület, ahol név szerint is megemlítik a mártírokat. A Tahi utca 18. szám alatti domborművet és az emléktáblát is Marosits István, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készítette. Az 1956-os angyalföldi
forradalmárok és szabadságharcosok Balázs Ferenc, Csizmadi Ferenc,
Szabó Lajos, Törzsök Géza és Viskovics János voltak, akiknek nevét az új
emléktábla hirdeti a hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékezőknek.
a dombormű és az emléktábla
A Szabadság tér '56 című műsorban is megemlékeztek Viskovics Jánosról, az alábbi videóban 35:47-től látható a róla szóló rövid rész:
Azért is tartottam fontosnak megemlékezni Viskovics Jánosról, mert a lajosmizsei '56-os eseményekkel foglalkozó szakirodalomban ("Lajosmizse 1956" című könyv, http://www.familiacsaladkutatas.hu/lajosmizse-1956-6.html blogoldal) nem találkoztam a nevével. Bár nem Lajosmizsén harcolt a szovjetek ellen, onnan való származása miatt - úgy érzem - legalább a megemlékezés Róla kötelező!