Balog Csaba hívta fel a figyelmet
néhány sírra a pusztavacsi temető egy elhagyatott részén, s fényképeket is
készített a látottakról. Ennek a néhány sírnak próbáltunk utánajárni a megyei
levéltárban.
Nyolc orosz sírlátható a
fényképeken. A pusztavacsi halotti anyakönyvbe egy napon, 1925. január 23-án
jegyezték be a haláleseteket, 2-9. sorszámon, előttük s utánuk a község
polgárainak halotti bejegyzései olvashatóak. Az elhunytak adatait a bejegyzések
sorrendjében közlöm. Minden esetben a bejegyzésre a magyar királyi
belügyminiszter 82.822/1924-V. sz. rendelete alapján került sor és László
Károly anyakönyvvezető-helyettes tette meg.
1.
elhunyt neve: Amelcsenkó
Jakov Dimitrijev
elhunyt életkora: 26
éves
halál oka: tüdőgyulladás
halál ideje: 1918.
június 28. délután 9 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Aherson kormányzóság, Mescenske-Romnoje
2.
elhunyt neve: Svindkovski
Gerasin Vladimirov
elhunyt életkora: 45
éves
halál oka: gombamérgezés
halál ideje: 1918.
szeptember 3. délután 3 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Podolsk kormányzóság, Preshomovke
3.
elhunyt neve: Gurcal
Mihail Vasiljevic
elhunyt életkora: 26
éves
halál oka: gombamérgezés
halál ideje: 1918.
szeptember 3. délután 3 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Podolsk kormányzóság, Licicisk
4.
elhunyt neve: Kamukosel
Kristof
elhunyt életkora: 33
éves
halál oka: gombamérgezés
halál ideje: 1918.
szeptember 3. délután 3 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Tiflisz kormányzóság, Megyorhan Gor
5.
elhunyt neve: Korcenski
Fedor
elhunyt életkora: 26
éves
halál oka: gombamérgezés
halál ideje: 1918.
szeptember 3. délután 3 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Podolsk kormányzóság, Gyigori Csornoje
6.
elhunyt neve: Mastaller
Dimitrij Jakovlovics
elhunyt életkora: 39
éves
halál oka: influenza
halál ideje: 1918.
október 25. délután 6 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Kijev kormányzóság, Matuska Mesztecskó
7.
elhunyt neve: Remis
Sergej Danilovics
elhunyt életkora: 39
éves
halál oka: influenza
halál ideje: 1918.
október 25. délelőtt 10 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Kijev kormányzóság, Vajtovka
8.
elhunyt neve: Revin
Maxim Mihajlovics
elhunyt életkora: 38
éves
halál oka: influenza
halál ideje: 1918.
november 3. délelőtt 10 óra
lak-/születési helye: Oroszország,
Gyenove Sztojankow Kostronskej
A halotti anyakönyvet átlapozva
megállapítható, hogy a szeptemberi 3-i gombamérgezésnek, s az október
végi-november eleji influenzának nem volt polgári áldozata Pusztavacson, így
feltételezhetően a lakosságtól elkülönülten élő személyek voltak az elhunytak. Állampolgárságukat
tekintve oroszok, vélhetően hadifoglyok.
További kutatást végeztünk a
Pusztavacson az első világháború idején dolgozó hadifoglyokról, sajnos azonban
a megyei levéltárban csak az 1916- évrőlvannak iratok, névszerinti kimutatás
nélkül, azonban néhány érdekes levéllel.
Az 1916. május 23-i keltezésű
levélben Fülöp, Szász Coburg gothai herceg őfensége erdőhivatalának hercegi
erdőmestere jelezte a Pest Vármegyei Gazdasági Munkabizottságának, hogy a
január 4-én a vereskői (Gömör vármegye) hadifogoly-parancsnokságtól kapott 15
orosz hadifogoly nélkülözhetővé vált. Árnyalta azonban a képet, hogy május
13-14-én éjszaka a 15 közül 4 hadifogoly megszokott, s „a csendőrség nyomozása
eddig eredménytelen”.
Az 1916. február 18-i kimutatás
szerint a községnél és egyes községi birtokosoknál 64 hadifogoly dolgozott, s
április 15-től még 100 hadifogoly kell a további munkákra.
Az 1916. március 9-i kimutatás
szerint a községnél 1915. augusztus 23. óta 64 hadifogoly dolgozik gazdasági
munkán a sopronnyéki hadifogolytáborból, míg Fülöp, Szász Coburg gothai
hercegnél 1916. január 4. óta 15 hadifogoly (és 1 fő őrlegénység) végez erdei
munkát.
A hadifogoly-felügyelő tiszt
1916. július 6-án foglalta írásba a – többek közt – pusztavacsi tapasztalatait
a császári és királyi katonai parancsnokság felé, melyben leírja, hogy a
Pusztavacson dolgozó hadifoglyok panaszkodnak a szesztilalom miatt. A két konyha
jól felszerelt, s kitűnő a hadifoglyok ellátása, bár július 2-án délre
kevesellte a húsmennyiséget; a tésztát, a kenyeret, a főzeléket és a kávét
azonban megfelelő mennyiségűnek és minőségűnek találta. Levelében megemlíti
továbbá, hogy felhívta Major József munkafelvigyázó figyelmet, hogy kerülni
kell az összetűzést a hadifoglyokkal!
A levéltári iratokban szerepelnek
még érdekes létszámadatok, melyek említésre méltóak lehetnek. Ezek szerint
1916-ra a vármegyének 19.000, míg 117-re 17.000 hadifogoly lett megállapítva,
azaz ennyi embert „igényelhettek” – elsősorban mezőgazdasági – munkára
összesen. 1918. október 1-jén a vármegyében 14.250 orosz-, 2.662 szerb- és 629
olasz hadifogoly dolgozott. A levéltári anyagban közel 1.000 hadifogoly
személyi lapja található, átnézve azonban egyik sem a Pusztavacson
eltemetetteké. A lapokon a születési- és/vagy a lakhely megnevezése is
szerepel, így a helymeghatározás nem lehetséges a fent említett nyolc
elhunyttal kapcsolatban.
A tatárszentgyörgyi plébánosnak
írt megkeresésünk sajnos eredménytelen volt, így az egyházközség Historia
Domusa-ból nem jutottunk egyéb információhoz, az egyházközség iratanyagát pedig
még nem digitalizálta az egyházmegye. A Rendeletek Tára 1925-re vonatkozó
kötetében sem említik meg a fent hivatkozott
belügyminiszteri rendeletet.
